ELMEFUTTATÁS főnév (kissé
régies,
választékos)
Könnyed, rendsz. nem hosszú elmélkedés, fejtegetés, főként írásban.
Írói elmefuttatás. □ Petőfiné
írt néhány elmefuttatást. (Arany János) Egy kis elmefuttatást bocsátana ön előre a szónoklat történetéből. (Tolnai Lajos) || a. (kissé
gúnyos) Nem nagy értékűnek ítélt, nem sokra becsült előadás, fejtegetés, cikk, tanulmány.
Olvastam legfrissebb elmefuttatását. A cikk szellemeskedő, nagyképű elmefuttatás.
- elmefuttatási; elmefuttatásos.