ELKÍNZOTT melléknév -an (
választékos)
Olyan, akit, amit nagyon kínoztak, folytonos kínzással gyötörtek; agyonkínzott, elgyötört.
Elkínzott ember, pária, rabszolga; elkínzott barom; elkínzott lélek, test. □ A királyné térdepelni fogna az elkínzott nő
előtt. (Vörösmarty Mihály) Nem üdül könnyen az elkínzott elme. (Arany János) || a. Az ilyen emberre jellemző.
Elkínzott arc, hang.