Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELHÍRESZTEL tárgyas ige
  • 1. (ritka, választékos) <Való v. megtörtént dolgot> hírként mindenfelé elmond. Az eljegyzés megtörtént, elhíresztelték mindenfelé. Híreszteljétek el, hogy fiam hazaérkezett. || a. (rendsz. rosszalló) <Valótlan v. meg nem történt dolgot> valóságnak igyekezvén feltüntetni, mindenfelé elmond. Elhíresztel egy hazug hírt. Elhíresztelték róla, hogy börtönben ült. □ Ha ön elhíreszteli a városban …, hogy X. Y. suszter mindig rossz cipőt készített önnek, vagy hogy N. N. kereskedő silány portékát árul, a suszter meg a kereskedő beperli önt. (Ambrus Zoltán) Szegény anyám híresztelte el, hogy én lutriszámokat tudok álmodni. (Krúdy Gyula)
  • 2. (rendsz. rosszalló) Vminek, vmilyennek elhíresztel vkit, vmit: vkit, vmit mindenfelé, rendsz. alaptalanul vminek, vmilyennek mond, állít. Szomszédját fösvénynek, hazugnak, tolvajnak híresztelte el. □ Nem vagyok szívtelen, … amilyennek elhíreszteltek. (Tolnai Lajos)
  • elhíresztelés; elhíresztelő; elhíresztelt.