ELIDEGENÍT [e-e-ë; l-i] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni
- 1. Elidegenít vkitől (ritk. vmitől) vkit: okozza, előidézi, véghezviszi, hogy vki elidegenedik vkitől, vmitől. A barátok a férjet elidegenítették a feleségétől. Elidegenítette magától gyermekeit. Elidegenítették a politikától. □ Danit a feleségétől csak egy másik asszony tudja elidegeníteni. (Mikszáth Kálmán)
- 2. (hivatalos v. szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Ellop, eltulajdonít v. elsikkaszt vmit. Más holmiját elidegenítette.
- 3. (jogtudomány) Más tulajdonába bocsát, másra átruház, áruba bocsát vmit. A termelő elidegeníti termékét. || a. (jogtudomány) Elidegenít vmit: vminek a tulajdonjogát másra ruházza.
- elidegenített; elidegeníthetetlen; elidegeníthető; elidegenítő.