Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Részletekben, darabokban, egyenként, apránként elvisz. Elhordták az épület faanyagát. A héja elhordta a baromfiakat. Teherautókon hordták el a sebesülteket. Az útépítő munkások elhordták az egész dombot. Kocsin elhordta a szemetet az árokig, ott lerakta. □ Egy fillérem sincs, mind elhordtad immár. (Madách Imre) Lerombolták a kerítéseket, és elhordták, ami útban állott a szemnek. (Móricz Zsigmond)
2. <Természeti erő részekből álló v. több dolgot> szilárd helyéről v. többi részétől elszakítva kül. részletekben magával sodor, erővel tovavisz. Az ár elhordta a fákat, a kerítést. A szél elhordja a homokot. □ Házikóm van itten Mint jóféle gazda most oda elnézek, Nem hordták-e még el tőbül a szélvészek. (Arany János) || a. <Hangot a szél> továbbít, gyak. töredezetten. A szél néha elhordja a hangot a szomszéd faluig is. □ Elvonúlt a tábor, csillapul morajja: Ezt a szél elhordta, azt a por takarja. (Arany János) || b. (irodalmi nyelvben, régies) <Ágyú, ágyúgolyó vmely testrészt> a testről leszakítva magával visz, röpít. □ Egy nyolc fontos [ágyúgolyó] elhordta lovának a fejét. (Jókai Mór) || c. <Főleg állandósult kifejezésekben:> elvisz (7). (népies, tréfás) Hordja el a kánya, a köszvény, a manó, a szél, a tatár: <enyhébb szidalomként> a) bárcsak ne lenne!; b) gyorsan tűnjön el!, ne is lássam!; elhordja az → irháját. Hordd el az → irhádat! Hordd el magad!: azonnal menj el innen!; takarodj! Elhordta magát. □ Csak az irigyünk sok, hordja el a manó. (Arany János) Hordta volna el őket a köszvény. (Mikszáth Kálmán)
3. <Személy> több helyre v. sokfelé elvisz vmit. Ő hordta el a tejet a házakhoz. Elhordja mindenfelé a hírt.
II. tárgyas Bizonyos ideig visel.
1. Hosszabb időn át magával v. magán hord. Elhordja ezt a régi táskát még öt évig. Két kalapját évtizedekig elhordta. □ Szennyesen elhordja magán a ruhát két hétig is. (Jókai Mór) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Lábon elhord: <betegséget> végig lábon hord.
2. <Ruhát> huzamos ideig viselve, használva elnyű; elszakadásáig visel, elvisel (1). Egy év alatt elhordta új ruháját.
III. tárgyatlan Elhord vmennyire: <fegyver> vmely nagyobb távolságig elröpíti lövedékét. Ez a puska ötezer lépésre is elhord. Az új ágyú messzebbre hord el, mint a régi típusú.