ELHELYEZKEDÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában az elhelyezkedik igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki, vmi elhelyezkedik vhol; hely keresése, foglalása, csinálása.
Éjszakára, pihenőre való elhelyezkedés; a tanulók elhelyezkedése az osztályban; a csapatok elhelyezkedése a táborban, a fronton. A nagy tömeg elhelyezkedése a nézőtéren sokáig tartott. || a. Ennek eredménye: az a mód, ahogy vki, vmi elhelyezkedik, ill. ennek helyzete.
Kényelmes, tágas elhelyezkedés. □ [A nő] kiszámította az elhelyezkedést, melyben magát meglepetni engedje. (Jókai Mór) || b. Állás, munkahely találása.
Könnyű, nehéz az elhelyezkedés. Az elhelyezkedéssel nem volt (sok) gondja.
- elhelyezkedési; elhelyezkedésű.