Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (gyak. többes számú alannyal) (választékos) Életben maradt személy mellől meghal vki. Szülei elhaltak. □ Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? (Petőfi Sándor) Távollétem alatt két gyermekem halt el. (Táncsics Mihály) Elhaltak fiaim, | leányaim, kedves vejeim is. (Kosztolányi Dezső) || a. <Élő szervezet része> lassan elpusztul, elsorvad. A rügy elhal; a sejtek elhalnak. || b. (orvostudomány) <Vmely testrész> a vérkeringésből kirekesztve élettelenné válik. A megfagyott fülkagyló elhalt és le is tört. A leprás beteg ujjai elhalnak és leesnek. || a. (ritka) <Vmely testrész> elzsibbad, érzéketlenné válik. Keze egészen elhalt.
2. (régies) Elájul, elalél vki. □ Az elhunyt leánya fájdalomtól elhalva borult testvére vállára. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, politika is) (Egyre kevésbé érvényesülve) fokozatosan megszűnik. Ha a kommunizmus világméretekben megvalósul, az állam mint erőszakszervezet elhal. □ Amerre [az öröm] hangja zeng, A bánat elhal. (Vörösmarty Mihály) A líra elhal, néma ez a kor. (Babits Mihály) || a. <Hang> fokozatosan elhalkul, elnémul. Hangja elhal; elhal a csatazaj. □ Elhal a zene, s a víg teremben Téli szél zúg. (Ady Endre) A harangok szava lassan elhalt. (Kuncz Aladár) Rettenetes dörgés rázta meg a hegyeket lassan halt el a visszhang. (Karinthy Frigyes) || b. <Szín> elhalványodik. □ Arca majd ég, majd szinében elhal. (Vörösmarty Mihály) [Arca] Elsápada, elhalt kisérteti zölddé. (Arany János)