Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELHAJLIK tárgyatlan ige
  • 1. <Vmely nem merev, rugalmas(abb) test> ideiglenesen görbe alakot ölt. A szélben a nád elhajlik. || a. <Vmely test idegen erő hatására> állandó jellegű görbületet vesz föl; elgörbül, görbévé válik. Elhajlott a kocsi egyik tengelye. □ Kisérteties | körül az éj | … Hol elhajolt | lenn a palánk, | úgy leng a hold, | mint lámpaláng. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Kisebb mértékben, kisebb szögben elfordul. A mágnestű elhajlik. || a. <Vmely mozgó test vagy jelenség> eredeti irányából eltér. A fény elhajlik. Az északi féltekén minden mozgás jobbra elhajlik.
  • 3. (ritka) Elkanyarodik, vmely irányban görbül, eltér. Az utca elhajlik. □ Egyszer aztán elhajlott a sikátor, s az én vízióm eltünt. (Jókai Mór)
  • 4. (átvitt értelemben, politika, 1945 után) A párt ideológiai, politikai irányától, a marxista–leninista elvektől pártszerűtlenül eltér. Jobbfelé elhajlik. || a. (régies) Elpártol, hűtlenné válik. □ Elhajlál s a hazát kész volt megsérteni nyelved. (Vörösmarty Mihály)
  • 5. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Nagy mulatozást, dáridót csap. Egy kissé elhajlottunk.
  • elhajlott.