Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Addigi helyéről máshová, bizonyos távolságra gurul (gyak. úgy, hogy pillanatnyilag nem találjuk). [Hol van a golyó?] Elgurult. Fogd meg, mert elgurul! □ Egy ékszer elgurult a földön, s bármennyire kerestük is, nem találtuk meg azt többé. (Jókai Mór) Gyermekkorom, mindig téged kereslek, | ha járom a poros-boros Szabadkát. | Mióta labdám elgurult itt, | nem ér az élet egy fabatkát. (Kosztolányi Dezső) Elhajlik az ág, ha fölnyúlok érte, | elgurul a dió ha leütöm. (Babits Mihály) || a. Gurulva eljut vhová, vmeddig. A labda egészen a folyóig elgurult. Messzire elgurult. || b. (rendsz. múlt-ben) (átvitt értelemben) <Pénz könnyelmű költekezés folytán> hamarosan elfogy. □ Mikor az utolsó moidor [= portugál pénz] is elgurult: akkor felültek hajóikra a rablók, s szétnéztek új munka után. (Jókai Mór)
2. (ritka) <Jármű a kerekein> képes gurulni. No, majd csak elgurul már.
3. (átvitt értelemben, tréfás) <Alacsony, kövér ember> gyors léptekkel elmegy. Elgurul a boltba.