Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vmi ferdévé válva egyenes, ill. eredeti irányától, helyzetétől eltér, elhajlik. A pisai torony az alap süllyedése következtében elferdült. A rossz üléstől elferdül a hátgerince. A fa az állandó szél hatására elferdült. || a. <Arc, száj, arcvonás sérülés, erőlködés, fájdalom v. egyéb hatás következtében> rendes, nyugodt helyzetéből, állapotából ferdén elhúzódik, eltorzul. □ Nem fájt neki a tövis szúrása; egy vonás sem ferdült el orcáján. (Jókai Mór) [A] nő arca, szája elferdült, mintha szél ütötte volna meg. (Hunyady Sándor) A nyurga legény lihegve küszködik: a vállán fekszik a vasrúd, a szája elferdült. (Gelléri Andor Endre)
2. (átvitt értelemben) <Jellem, észjárás stb.> ferdévé (4) válik, helytelen irányba terelődik. Elferdült az ízlése.