ELGÉMBEREDIK tárgyatlan ige
<Emberi testrész, rendsz. végtag, ritk. az egész test hidegtől v. kényelmetlen helyzetben> gémberedve megmerevedik, érzéketlenné válik.
Elgémberedtek az ujjai. Egészen elgémberedtem a szűk helyen, a nagy hidegben. □ A kezeiket melengették, hogy a munkánál ne legyenek elgémberedve. (Jókai Mór)
- elgémberedés; elgémberedett; elgémberedő.