Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELFULLAD tárgyatlan ige, (tájszó) elfúlad
  • 1. <Levegő hiánya következtében, bűztől, megerőltetéstől, erős felindulástól> lélegzete akadozni kezd, nehezen lélegzik. Elfullad a futástól v. a futásban. Elfulladt a nagy méregtől. □ "Mennydörgős haragom!" bömbölé s elfúladt. (Arany János) A bíró majdnem elfulladt valami rettenetes orrfacsaró bűzben, amit hirtelen beléjük csapott a szél. (Babits Mihály) || a. <Szó, hang, lélegzet a szóban forgó személy erőlködése, erős felindulása miatt> akadozni kezd. Elfullad a hangja. A lélegzete is elfulladt. □ Lélekzetem elfulladt a gondolatra, milyen nagy úr előtt állok. (Mikszáth Kálmán) A nevetés gonosz epidémia. Csak kevés jó belőle. Hogyha túlságosan élvezzük, akkor elfulladunk és köhögünk. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Elfullad vmi: vmely gép, szerkezet működése hirtelen elakad, akadozni kezd v. megszűnik. A cséplőgép elfulladt, mert sok kévét tettek bele. A kályha elfullad, ha túlságosan megrakják. || a. <Láng, tűz> levegő hiányában lohadni kezd, lobogása hirtelen és nagymértékben csökken.
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) Megnyilvánulási lehetőség hiányában megszűnik, elenyészik, abbamarad vmi. A kezdeményezés elfulladt az általános közönyben. □ Az érkező vendégsereg zajában el kellett fúladni a családi ungorkodásnak. (Jókai Mór)
  • elfulladás; elfulladó; elfulladt.