Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Szél, lehelet, általában légáramlás> fújva elhajt, elröpít vmit a helyéből. Elfújja a szél a papírlapot, pelyhet, tollat. □ Gyönge voltam, mint a levél, melyet elfúj a forgószél. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Elfújta a szél: nyom nélkül elmúlt; még emléke is elenyészett. □ Vicispán, főjegyző elkallódott, elfújta a szél. (Mikszáth Kálmán)
2. Fúvással eldönt v. összedönt vmit. (túlzó) Majd elfújja a szél: olyan sovány, gyenge, hogy a szél erejének, nyomásának is alig tud ellenállni. □ Még csak melléje is aggódva lépek én, Félvén, hogy őt elfúja majd lehelletem. (Petőfi Sándor) Gyermekjáték összetörik. Kártyavár: elfújják. (Jókai Mór)
3. Fújva elolt <vmely gyújtó- v. világítóeszközt, ill. ennek lángját>. Elfújja a gyertyát, a lámpát. □ A prémes úr hirtelen elfújja pislogó | gyertyáját. (Babits Mihály) Valaki azt mondta, hogy fújják el a lámpát. (Gelléri Andor Endre)
4. <Vmely zenedarabot, dallamot> fúvós hangszeren eljátszik. Elfújta a trombitaszólót. □ Odalenn a kaszárnyában elfújták a takarodót. (Herczeg Ferenc)
5. (átvitt értelemben, bizalmas) <Dalt, nótát> hangosan, folyamatosan, de rendsz. művészi árnyalás nélkül elénekel. Elfújták kedvenc nótájukat. □ Sokszor elfútta a legnehezebb énekeket kotta nélkül. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Megtanult szöveget> gyorsan, folyékonyan, gépiesen, könyv nélkül elmond, eldarál. Elfújja a leckét. Elfújta a mondókáját. □ Latin tanárom megkövetelte, hogy még álmunkban is elfújjuk a rendhagyó igéket. (Kosztolányi Dezső)