Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELFOGADÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <személy, közösség>, aki, amely vmit elfogad (1–6, 8–10, 12–13). A javaslatot elfogadó többség; a cikket elfogadó szerkesztő; a darabot elfogadó színház; a szakadt pénzt elfogadó bank; a kifogást elfogadó főnök; az ajánlatot elfogadó férfi; a miniszter lemondását elfogadó államfő; a kihívást elfogadó csapat; a csatát elfogadó hadvezér; a meghívást elfogadó vendég. || a. (kereskedelem) Olyan <személy, közösség>, aki, amely vmely megbízás teljesítését vállalja. A rendelést elfogadó vállalat; a megbízást elfogadó ügynökség.
  • 2. (régies) Olyan <helyiség>, amelyet vendégek v. felek fogadására használnak, és erre a célra is rendeztek be. □ A leány helyett annak apját találta az elfogadó teremben. (Jókai Mór) Két hölgy jelentkezett a királyné … elfogadó szobájában. (Mikszáth Kálmán)
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (ritka) Vminek az elfogadója: vmit elfogadó (1) személy. A javaslat elfogadói. A pénz elfogadói nem vették észre, hogy hamis.
  • 2. (kereskedelem, bankszakma, jogtudomány, 1945 előtt) Az a személy, aki a váltó kifizetését a váltó aláírásával elvállalja.
  • elfogadói.