Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELFERDÍT tárgyas ige
  • 1. <Személy v. vmely hatás, erő> ferdévé tesz vmit. A fát a szél elferdítette. A sérülés elferdítette a gerincét. Elferdíti a cipője sarkát: egyik oldalon elkoptatja.
  • 2. (átvitt értelemben) <Nyelvi közlés tartalmát, vmely tényt> a valóságtól rendsz. szándékosan eltérít, meghamisít; értelméből kiforgatva közöl, ad elő vmit. Elferdíti az igazságot; szavait elferdítették. Az újságok elferdítve közölték az ügyet. □ Nagy érdemeket szerzett ő hazájától … erről hallgatni és ezt … elferdíteni … gazság volna. (Petőfi Sándor–Shakespeare-fordítás) "Hallatlan vesztegetés" cím alatt jelent meg leírva az egész história, persze elferdítve. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) <Nyelvi forma alakját> a helyestől eltéríti, rendsz. nem szándékosan elváltoztatja. A nehéz idegen nevet kiejtésében alaposan elferdítette. || b. <Kézírást> elváltoztat, hogy ne ismerjék föl, ki írta.
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) <Jellemet, észjárást stb.> eredeti mivoltából kiforgat, ferde irányban megváltoztat.
  • elferdítés; elferdített; elferdíthető; elferdítő.