Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ELFOGULTSÁG [tárgyas v. cs] főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. Az elfogult (1) melléknévvel kifejezett (lelki) tulajdonság, állapot; részrehajlás. Elfogultság címén a bírót visszautasítja. Elfogultságában nem tud józanul ítélni. Nem tudja levetni elfogultságát. || a. Ennek megnyilvánulása; elfogult (1a) cselekedet, magatartás, eljárás. Ez nem tárgyilagos döntés, ez tiszta elfogultság.
2. (kissé régies) Elfogódott lelki állapot, magatartás; zavar. Bosszankodott magára elfogultsága miatt. □ Valóban: arról beszéltünk, szólt Elemér elfogultsággal. (Jókai Mór)