ELEKTROMÁGNES [ë-ë-ë v. e-e-e] főnév (
villamosság)
Tekercsből s a beléje helyezett rúd alakú lágyvasmagból álló szerkezet; a tekercsen áthaladó áram indukáló hatására a vasmag mágnesessé válik.
A mesterséges mágnest elektromágnessel készítik. Villanycsengőnél, elektromos darunál, távírónál, telefonnál elektromágnest használnak. || a. Lágyvas az őt körülvevő tekerccsel együtt; mint vmely gép, szerkezet alkatrésze.
Az emelődaru, csengő elektromágnese. Elromlott az elektromágnes.
- elektromágneses; elektromágnesség.