Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELFAGY tárgyatlan ige
  • 1. <Növény, gyümölcs, ritkábban testrész stb.> a nagy hidegben, fagyban súlyos károsodást szenved, esetleg tönkre is megy, ill. el is hal. Elfagyott a vetés. Elfagy a füle. A takaratlanul maradt szőlők rügyei elfagytak. □ Nekem csak az egyik kezem és az egyik lábam fagyott el. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, régies) <Emberi tevékenység, megnyilatkozás> megdermed, elhal; élénksége, működése megszűnik. □ Midőn a sikoltást hallá, … elfagyott vére. (Eötvös József) Ajkainkon a megkezdett kacaj elfagy. (Jókai Mór)
  • elfagyás; elfagyó; elfagyott.