Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Megfogott tárgyat, személyt, testrészt> kienged a kezéből, ill. a fogóeszközből; nem tartja fogva tovább; elenged (1). Elereszti a gyeplőt, a kötelet, kötőféket. Ereszd el azt a gyereket! Ereszd el a hajamat! Ereszd el a karomat! Nem akarta elereszteni az üstökét. □ Táncos a párját elereszti. (Mikszáth Kálmán) Eleresztik a partról a kötelet, berántják a deszkát. (Tömörkény István) || a. Elereszti magát, vmijét: engedi elernyedni feszítőizmait, nyugalmi állapotba bocsátja vmely testrészét. □ A szörnyü gyermek karját elereszté. (Arany János)
2. <Fogva tartott, megkötött állatot> szabadon enged; elenged (2). Elereszti a borjút, a csikót, a kutyát; elereszti a madarat: (átvitt értelemben is, ritka) elszalasztja a jó szerencsét. □ Láncáról elereszti Móricot, a kutyát. (Tömörkény István) || a. <Fogva tartott, lekötött mozgó tárgyat> szabadon útjára enged: elenged (2a). Elereszti a léggömböt, a sárkányt. □ Cseh vitéz kérdezé: miért cselekedte Hajóját a Dunán hogy eleresztette? (Arany János)
3. Vkit elereszt (vhová): hatásköre, gondozása alatt álló személynek engedélyt ad arra, hogy vhová elmenjen. Elereszti a gyereket a meccsre, a moziba. Nem szívesen ereszti el idegenbe a gyermekét. □ Nem aggódik az apa, hogy leányát magától eleressze. (Vas Gereben) || a. (gyak. tagadó szerkezetben) <Távozni készülő látogatót, vendéget> nem tart tovább vissza. A vendéget éjfélig nem is eresztették el. Olyan szívesen fogadtak, hogy alig eresztettek el. □ A molnárné a kedves vendéget nem akarta elereszteni. (Eötvös József) || b. <Kihallgatás, tanácskozás után> távozni enged. □ E szóval ereszté Buda el tanácsát. (Arany János) [A király] alig eresztette el Tisza Kálmánt, berontott nagy hüledezve az osztrák miniszter. (Mikszáth Kálmán) || c. (bizalmas) <Foglyot> szabadon bocsát; elenged (3c). Háromévi raboskodás után eleresztették.
4. (népies) Szolgálatából elbocsát; elenged (5). Eleresztette az egyik kocsisát. □ Olga egészen összevonta háztartását, cselédeit eleresztette. (Tolnai Lajos) || a. (bizalmas) Vhogyan elereszt: <távozót, szolgálatból kilépőt> vmilyen állapotban, öltözetben, felszereléssel, tanáccsal bocsát el. Hogy ereszthetett el anyád ilyen öltözetben? Ne ereszd el ilyen kócosan ezt a gyereket. Mindenünnen jó bizonyítványokkal eresztették el. Anyja tele hátizsákkal eresztette el a táborozásra. || b. (bizalmas) Vhogyan elereszt: <életbe lépőt> vmilyen anyagi támogatással, vmilyen neveléssel bocsát ki az életbe. Jól, rosszul eresztették el hazulról: jó, rossz nevelést kapott. Az apja egy forint nélkül eresztette el. Szép kelengyével eresztette el a lányát.
5. (régies) <Szerencsét, jó alkalmat> nem használ ki, elszalaszt. □ Tarczali úr hogy eresszen el két ily nagyságot? s vele akadémiát, minden dicsőséget (Tolnai Lajos)
6. (bizalmas) Elereszt vmit a füle mellett: nem veszi figyelembe a hozzá intézett szavakat, figyelmeztetést, kérést, tanácsot. Hányszor kértem már rá, de mindig eleresztette a füle mellett. □ Útonálló felszólításomat ha füleid mellett eleresztenéd, én esztendőre kalendáriumot csinálok, s abból kitörlöm János napját. (Jókai Mór)