Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELEGY [e-e] főnév és melléknév
  • I. főnév -et, -e [e, e]
  • 1. (régies) Keverék. □ Pezsegve forr kedv és bú drága titka, Mint mélyen csillogó, nektárizű elegy. (Tóth Árpád) || a. (vegyi ipar) Egynemű anyagnak látszó keverék. Gyúlékony elegy. □ Klór és kénsav! … fehér por és sárga nedv, megkeverlek benneteket, elegy lesztek. (Gelléri Andor Endre)
  • 2. (kohászat) Olvasztásra kerülő anyagok megfelelő arányú keveréke. Az elegy a kohóba kerül. Az elegy összeállítása.
  • 3. (vasútügy) Különféle árut szállító vasúti szerelvény. II. melléknév (régies) Vmivel elegy: vmivel kevert, vegyített, vegyes; elegyes. Vízzel elegy bor. □ Ah! mézzel elegy keserűség! (Csokonai Vitéz Mihály) Az alszél … porral elegy kövecset csapkod szájába, szemébe. (Vörösmarty Mihály)
  • Szóösszetétel(ek): elegyáru; elegygabona; elegykészítő; elegyolvasztás; elegyréteg; elegyszabály; elegytakarmány; elegytér.