ELENGEDHETETLEN [e-e-e-e-e-e: el-e] melléknév -ül, -ebb [e], (
ritka) elengedhetlen
- 1. Olyan <dolog>, amelyet nagy fontossága, nélkülözhetetlen volta miatt nem lehet mellőzni, amelyről nem lehet lemondani. Elengedhetetlen feltétel, követelmény, szükséglet. □ Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele. (Kölcsey Ferenc) || a. (régies) Nem változtatható; szokásos, hagyományos. □ A patvaristának rendes és elengedhetetlen helye a kocsis mellett volt. (Vas Gereben)
- 2. (régies) Meg nem bocsátható. □ Elengedhetetlen vétek volt előtte minden, mi az eredeti, kemény
életen tágított. (Vas Gereben)