ELVONÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. (rendsz. egyes számban) Az elvon (15) igével kifejezett cselekvés, eljárás, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit elvonnak. A munkától való elvonás; a készletek elvonása a forgalomból; a figyelem elvonása; a só fokozatos elvonása a szervezetből.
- 2. (filozófia) Általánosítás (2), az egyeditől való elvonatkoztatás mint cselekvés és annak eredménye; absztrakció (1). || a. (filozófia) Gondolkodásunknak az a tevékenysége, mellyel a megismerés tárgyából vmely tulajdonságot kiemelünk, s önmagában vizsgálunk; absztrakció (2).
- 3. (nyelvtudomány) Az az eljárás, amellyel (vélt) származékszóból végződésének leválasztásával új szót alkotnak (pl. "csendes"-ből "csend", "dicsőség"-ből "dics", "szörnyű"-ből "szörny").
- 4. (nyelvtudomány) Ennek eredménye, az így keletkezett szó. A "csend" a "csendes"-ből való elvonás.
- Szóösszetétel(ek): vízelvonás.