ELAPRÓZÓDIK [l-a] tárgyatlan ige -ott, -jék (-jon) (csak 3. személyben) (rendsz.
rosszalló)
- 1. Apró részekre oszlik, rendsz. célszerűtlenül kis részekre bomlik. Az egyénileg gazdálkodó paraszt földje előbb-utóbb elaprózódik. A részletekben felvett járandóság igen elaprózódik.
- 2. (átvitt értelemben) A különféle jellegű célokra való igénybevétel miatt nem használható fel v. nem érvényesülhet kellően, megfelelően. Az idő elaprózódik. □ Lassan-lassan a nagyravágyása
kicsinyes hiúságokban aprózódott el. (Mikszáth Kálmán)
- elaprózódás; elaprózódó; elaprózódott.