ELEINTE [e-e-e] határozószó
Az ismert, szóban forgó cselekvés, folyamat, állapot kezdeti idejében; kezdetben. Eleinte láza is volt, de már láztalan. Eleinte nem értettem semmit az előadásból. □ Ne repűlj nekem oly szilajon mindjár Eleinte. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) A száraz fa mindjárt tüzet fogott
A lángok eleinte sziszegve nyalták a fahasábokat. (Mikszáth Kálmán)