ELÉRZÉKENYÍT [e-ë; l-é] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. (
ritka) -ni (
irodalmi nyelvben)
Nagyon meghat vkit, rendsz. annyira, hogy könnyekre is fakasztja.
A szomorú dal engem is elérzékenyített. □ A
fiatal ember
az orrát fújta; úgy elérzékenyíté ez a történet. (Jókai Mór) Szomorú emlékek
elérzékenyítik. (Mikszáth Kálmán)
- elérzékenyítés; elérzékenyített; elérzékenyítő.