ELEMLEGET [l-e] tárgyas ige (
ritka)
Gyakran v. hosszabb időn át bizonyos érzelmességgel emleget vkit, vmit.
Az öreg honvéd elemlegette régi csatáit. □ Sokáig elemlegethetik őt, amíg egy másik támad, aki az ő nevét kitörli az emlékezetből. (Jókai Mór) || a. (
tréfás) Szidalmaz, szitokkal illet vkit.
Elemlegeti vkinek anyját, apját, istenét.
- elemlegetés; elemlegetett; elemlegethető; elemlegető.