Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELÉGSÉG [ë v. e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (régies, népies)
  • 1. Vminek elegendő, elégséges volta; ill. az a mennyiség, mely a szükségletet fedezi. □ Mivel az Alföld búzatermelő, a kenyér határtalanul fogyasztható … Arra nincs eset, hogy a kenyér elégségében hiányt tenne bárki is: termelő gazdák és azoknak alkalmazottai. (Móricz Zsigmond)
  • 2. Vminek, főként hiánynak, szükségletnek betöltése, kielégítése; ill. vmivel való betelés, jóllakás, kielégülés, megelégedés. Elégséget tesz vkinek: kielégít vkit. □ Széllel akarja tölteni gyomrát valaki [= az, aki] elégséget keres a világ javaiban. (Pázmány Péter) Új kivánat jő az elégség helyébe. (Kisfaludy Károly)