ELEGENDŐ [ë-ë-e v. e-e-e] melléknév -n v. -en [e]
Vmely szükséglet fedezésére, vmely cél elérésére teljesen megfelelő mennyiségű, elég [2] (I. 12). Készletük teljesen elegendő. Elegendő kenyerük van. Pénze erre nem elegendő. □ Vagyonod unos-untig elegendő egy középosztálybeli család
fönntartására. (Vas Gereben) Hatvannégy esztendő Untig elegendő. (Arany János)