ELEI [e-e] főnév (csak többes számban és személyragos alakban) -m, -d, -nk, -tek [ë], -k; -t (irodalmi nyelvben, régies)
Ősei, elődei. Dicső eleink, a honfoglaló magyarok. □ A mostani nemes nem gondolja meg,
mivel nyerték meg az mi eleink a nemességet. (Zrínyi Miklós) Tekints le hozzánk hős eleid közűl! (Berzsenyi Dániel) A tarokk
Ázsiából származik, akár vitéz eleink. (Kosztolányi Dezső)