Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELEGYENGET [l-e] tárgyas ige
  • 1. Vmit elegyenget: vminek az egyengetését elvégzi; egyenletesre simít, rendez. Elegyengeti az útra hordott kavicsot, a göröngyöket a kertben. □ Parancsolá mostan: "Azt a nagy hegyet, ni! | Sziklástul, kövestül el kell egyengetni." (Arany János) Mihály … hangyazsombékokat egyengetett el a talpával. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, ritka) <Vmit, rendsz. művészi alkotást> úgy javít ki, hogy zökkenőit, kirívó egyenetlenségeit elsimítja. A regényt kissé elegyengette. □ Minden következő nemzedék rátette kezét a műre, … darabosságát elegyengeté, betölté hézagait. (Arany János)
  • 2. (átvitt értelemben) (Előzetesen) elrendez, elsimít vmit; nehézségeket, akadályokat elhárít. Az ellentéteket elegyengeti. Elegyengette fia útját a házasság felé. A nehézségeket el lehet egyengetni.
  • elegyengetett; elegyengető; elegyengettet.