ELISZKOL [l-i] tárgyatlan ige (
bizalmas gyak.
gúnyos)
Gyorsan iszkolva elfut, elkotródik, elszökik (vhonnan, vhová, ritk. vhol).
A gyermekek jobbnak látták, ha eliszkolnak. A kutya, farkát behúzva, eliszkolt. Észrevették, de még idejében sikerült eliszkolnia. □ Aki lóra nem tud kapni, gyalog iszkol el a sötétségben. (Gárdonyi Géza) Gyorsan el akart iszkolni a latin könyvvel a füvészkertbe. (Móricz Zsigmond)
- eliszkolás; eliszkoló; eliszkolt.