ELCSENEVÉSZEDIK tárgyatlan ige
<Ember, állat, testrész, növény> fejlődésében visszamarad, elsatnyul.
Gyerekkorában gerincsérülést szenvedett, és elcsenevészedett, törpe maradt. Bal lába elcsenevészedett. Az öreg lucernás elcsenevészedik. Ha nem öntözzük a növényt, elcsenevészedik. || a. (
átvitt értelemben,
ritka) <Intézmény, közösség, szellemi mozgalom> fejlődésében megakad, visszafejlődik.
- elcsenevészedés; elcsenevészedett; elcsenevészedő.