Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELCSAP ige
  • 1. tárgyas (ritka) Ütéssel, csapással elhárít, eltávolít magától vmit. Elcsapja az eléje tartott kezet. □ Visszaütött … Csornára … A nemes Antipater, s kardját elcsapva magáról | … hosszú vágást teve [= tett] rajta. (Vörösmarty Mihály) || a. tárgyas (ritka) Magától eldobva lecsap vmit. □ Hohó! – kiálta Beőthy, elcsapva a kártyákat. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (régies) <Tárgyat, annak egy részét v. testrészt, főleg fejet> egy csapással elvág, ill. levág. □ Vigyétek és csapjátok el fejét. (Vörösmarty Mihály) Egyszerre elcsapják baltával a feszült kötelet, mire aztán sebesen átvág a hajó a túlsó partra. (Jókai Mór)
  • 3. tárgyatlan (ritka) <Mozgó tárgy, élőlény> hirtelen elhalad, elsuhan vmi fölött v. mellett. Egy golyó csapott el a füle mellett. Egy keselyű csapott el a feje fölött. □ Alig csapott el a tájon egy-egy könnyű lanyha szellő. (Jókai Mór) Nagy néha csap el az ágak alatt egy-egy … páva. (Jókai Mór)
  • 4. tárgyas (régies) Elűz, elkerget magától vkit, vmit. □ Örökbe fogadtál …, hogy azután elcsapj, mint rossz kutyát. (Petőfi Sándor) Megharagított a társaság … s elcsaptam őket magamtól. (Jókai Mór)
  • 5. tárgyas (bizalmas) <Hivatalától, hivatali rangjától, hatalmától> megfoszt, <állásából> azonnali hatállyal elbocsát vkit. Elcsapták hűtlen pénzkezelés miatt. □ A királyt oly híven szerettük, Hogy mikor elcsapták, magunkhoz kérettük. (Sárosy Gyula) Sorba csókolja a tekintetes rendeket, hogy el ne csapják a hivatalából. (Jókai Mór) Egy iszákos öreg piktort, aki tanár egy művészeti akadémián, elcsapnak az állásából, s a vén korhely végképpen elzüllik. (Ambrus Zoltán)
  • 6. tárgyas (népies) <Jószágot> szabadjára enged, hogy legeljen; legelőre csap (4).
  • 7. tárgyas (népies, ritka) <Lovat> a ménesből v. a többitől hirtelen elterelve elhajt. □ Lássák meg azt a csikót, melyet [a betyár] elcsap a ménestől. (Vas Gereben)
  • 8. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Elcsap vkit vkinek a kezéről: <férfi v. nő> nőt, ill. férfit elcsábít szerelmesétől, jegyesétől. □ Én bujtogatám őt, Hogy csapja el a kelmed keziről | … Erzsókot. (Petőfi Sándor)
  • 9. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Elcsap vmit: szóban forgó témát beszéd közben hirtelen abbahagy, beszédet más irányba terel, kérdést egyenes válasz nélkül hagy, ill. kitérő választ ad rá; elüt. Azzal csapta el a dolgot, hogy … □ A többi szomorú. – Ezzel a szóval csapta el, ha szomorú részek is voltak az olvasmányban. (Gárdonyi Géza)
  • 10. tárgyas (átvitt értelemben) Elcsapja a hasát, gyomrát: a) <étel, ital> hasmenést okoz neki; b) (ritka) <személy> vmivel elrontja a gyomrát, úgyhogy hasmenése van.
  • 11. tárgyas (átvitt értelemben, elavult) <Pénzt> rövid idő alatt könnyelműen elkölt; elver. □ Én már akkorára elcsapom az egész sommát. (Petőfi Sándor)
  • elcsapás; elcsapat; elcsapható; elcsapó; elcsapott.