Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELBÓDÍT ige
  • 1. tárgyas <Ütés, mozgás, kábítószer> rövidebb időre az eszmélet eltompulását, elkábulását okozva bódulatba ejt. Az ütés, az injekció elbódította. □ A hajóban az a szűntelen való rengetés, hányódás a főt elbódítja, a gyomrot elkeveri. (Mikes Kelemen) || a. (tárgy nélkül is) <Ital, illat> rövid időre kellemes, könnyen bódulatba ejt. □ A csillagok elveszik szemünk fényét s a virágok illata lerészegít, elbódít. (Petőfi Sándor) A pálinka elbódította, fájó érzéseit elaltatgatta. (Nagy Lajos)
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben) Vki elbódít vkit: úgy hat rá, hogy az elvesztve józan ítélőképességét teljesen befolyása alá kerül. Hízelgésével, mézesmázos beszédével teljesen elbódította a lányt. || a. (átvitt értelemben) Vmi elbódít vkit: vkinek vmely megnyilatkozása így hat vkire. A hízelgés elbódította.
  • elbódítás; elbódítható; elbódító; elbódított.