EGRES [e-ë v. e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. Rendsz. zöldesfehér v. pirosas színű, savanykás ízű, bogyó alakú gyümölcs; főleg leves és mártás készítésére és a konzerviparban is haszn.; piszke, köszméte, pöszméte. Vett egy fél kiló egrest levesnek.
- 2. Ezt termő, a ribiszke nemzetségébe tartozó, termesztett, de elvadulva is tenyésző, alacsony, tövises cserje vmely fajtája (Ribes uva-crispa v. Ribes grossularia). Egy sor egrest ültetett.
- 3. (tájszó) Apró szemű, éretlennek maradt szőlő v. szőlőszem. □ Akit egresből csináltak, Bor! megállj. (Vörösmarty Mihály)
- Szóösszetétel(ek): egresbokor; egresbor; egresfa; egresleves; egresmártás; egresszósz.