Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az itt mutatotthoz hasonló v. azzal egyenlő nagyságú, méretű. Ekkora jég esett (ti. amekkorát mutatok); ekkora, mint az öklöm. Ekkorára nőtt már a barackfám. Ekkorának képzeltem. □ Annak a nagy zárnak csak ekkora a kulcsa? És a hüvelykujját mutatta. (Gárdonyi Géza) || a. (megelőző szorzó számnévvel) (ritka) <Főleg a beszélő szeme előtt levő s meghatározott mennyiségű tárgyra vonatkoztatva, rendsz. a kéz v. tekintet mutató mozdulatával kísérve:> annyiszor ilyen nagyságú, méretű, ahányszor a számnév megjelöli. Kétszer, háromszor, tízszer, százszor ekkora. [Nézd, milyen nagy almám termett.] Az enyém kétszer ekkora.
2. Az imént említetthez v. a mellékmondatban meghatározotthoz hasonló nagyságú. Havonta átlag kétszáz forintot költ könyvekre; ekkora összegből sok szép könyvet vehet.
3. <Fokozó értelmű mondatban:> ilyen nagyon nagy, ill. ritk. ilyen kicsi, mint az előttünk levő, az imént említett, a szóban forgó. Nahát ekkora badarságot! Hogy lehet ekkora tojásokért annyi pénzt kérni? □ Nem tudta, hogy fog a felesége szeme elé kerülni, mert soha ekkora bűnt ellene a maga lelkén nem viselt. (Móricz Zsigmond) || a. Az előzményben és a következőkben megismerthez, részletezetthez hasonló méretű, mértékű, fokú. □ Ez is elég csemege volt a görgői érdeklődő köröknek, kiket ekkora szenzáció, mint a Bibók-eset, teljesen kiforgatott hétköznapi szokásaikból. (Mikszáth Kálmán)
II. (főnévi) ..rát, ..rákat
1. <Az igéhez hozzáérthető belső tárgy nagyságának, mértékének kifejezésére:> olyan nagyot, nagyokat (, mint ami előttünk van). Ekkorát eressz le a szoknyából [ti. mint mutatom]. Ekkorákat lépett, ni!
2. <Fokozó értelmű mondatban az igéhez hozzáérthető belső tárgy nagy voltának kifejezésére;> ilyen nagyot. No de ekkorát hazudni! □ Nem tudta megbocsátani magának, hogy ekkorát tévedett. (Ambrus Zoltán)
III. (összetétel utótagjaként, tőszámnévi v. törtszámnévi előtaggal) (főleg népies) Annyiszor ekkora, ahányszor az előtagban kifejezett szám megnevezi. Félekkora, kétekkora, negyedekkora, tízekkora. [Ne adj neki olyan nagy darab kenyeret!] Én két ekkorát is meg tudnék enni.