ELÁGAZÁS [l-á] főnév -t, -ok, -a
- 1. Az elágazik igével kifejezett történés, ill. állapot, helyzet; az a tény, hogy vmi elágazik. A fa, a törzs elágazása; a csatorna, a folyó, a patak elágazása; a hegyvonulat, a völgy elágazása; a cső, a vezeték elágazása; a sín, az út, a vasútvonal elágazása.
- 2. Az a hely, ahol vmi elágazik. Vasúti elágazás. A sérült ágat az elágazásban kell levágni. Az autóbusz az elágazásnál állt meg.
- 3. (villamosság) Elektromos vezetéknek a fő vezetékből kiinduló ága. Milyen hosszú az elágazás? Az elágazásnál keletkezett a rövidzárlat.
- Szóösszetétel(ek): útelágazás.
- elágazási; elágazásos.