EKLEKTICIZMUS [ë-ë v. e-e] főnév -t, -ok, -a
- 1. (filozófia, művészettörténet) Az az eljárás, módszer, amely különféle filozófiai rendszerek tanaiból, ill. művészeti, irodalmi irányok törekvéseiből, stíluselemeiből kiválaszt némelyeket, és ezeket igyekszik összeegyeztetni, egységbe kovácsolni.
- 2. (választékos, rosszalló) Elvi, elméleti következetlenség, ingadozás, az egyértelmű állásfoglalás hiánya v. kerülése. Eklekticizmusba süllyedt.