Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EKKÉPPEN
EKKOR
EKKORA
EKKORÁBAN
EKKORÁRA
EKKORI
EKKORIBAN
EKKORKA
EKKORON
EKKORTÁJBAN
EKKORTÁJT
EKLATÁNS
EKLEKTICIZMUS
EKLEKTIKUS
EKLÉZSIA
EKLÉZSIAKÖVETÉS
EKLOGA
EKÖRÉ
EKÖRÜL
EKÖZBEN

ELALÉL [l-a] tárgyatlan ige Ájulásszerű, magatehetetlen állapotba esik, az eszméletlenségig elbágyad, elgyengül. Elalélt a vérveszteségtől. □ Hogy esett a rablás? nem tudom azontul; Elaléltam ismét erős fájdalomtul. (Arany János) || a. (irodalmi nyelvben) <Személy, testrész> a tehetetlenségig elgyengül, elfárad. □ A kardot se birom tartani már, elalélt a testem egészen. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • elalélás; elaléló; elalélt.