Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELÁLLÍT [l-á] tárgyas ige
  • 1. <Élettani folyamatot v. állapotot> megszüntet. Elállítja a fájdalmat, a vérzést. □ Csipkekendőjével a vérzést iparkodott elállítani. (Herczeg Ferenc) || a. <Mozgó, működő, kül. folyamatosan hangot adó gépet, szerkezetet> nem hagy tovább működni, működését megszünteti, ill. berregő szerkezetét elzárja. Állítsd el az órát, a (villany)csengőt! □ [Jászai Mari halálára.] Mint a munkás, ha elállítja gépeit | gyásza jeléül: állítsd el titokzatos | szövőszéked, Poézis! (Babits Mihály)
  • 2. (elavult) <Haladó, mozgó embert, állatot> megállít. □ Futtában elállítá a gyorsan iramlót. (Vörösmarty Mihály)
  • 3. (ritka) Vmit úgy állít vhová, hogy vele elföd v. eltorlaszol vmit. Egy szekrénnyel elállította a társbérlő szobájába nyíló ajtót.
  • 4. (ritka) Más helyre állít, tesz vmit. Elállíthatnád a széket az útból.
  • 5. (átvitt értelemben, ritka) Vkit elállít vmitől: eléri, hogy vki eláll vmely szándékától.
  • 6. (népies) Vkit elszegődtet vhová vmilyen állandó munkára. Amikor a fia tizenkét éves lett, elállította a kanászbojtárnak.
  • elállítás; elállítgat; elállítható; elállító; elállított; elállíttat.