EJTEGET [e-ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
- 1. Többször egymás után, gyakran v. olykor-olykor ejt vmit. Egymás után ejtegeti a földre a könyveket. □ Ejtegetett kegyesen egy-egy körmönfont mondatot. (Jókai Mór)
- 2. (nyelvtudomány, elavult) <Névszót> ragoz; deklinál.
- Igekötős igék: elejteget; leejteget.
- ejtegetés; ejtegetett; ejtegető.