ELHALLATSZIK tárgyatlan ige
<Hang> bizonyos távolságra eljutva ott hallható, hallatszik.
A vonat füttye messzire elhallatszik. A lárma a falu végéig elhallatszott. □ Mindenki ebbe a szobába iparkodott, de a másikba is elhallatszott a Tóth Mihály hangja. (Mikszáth Kálmán)
- elhallatszó; elhallatszott.