EHETŐ [ë-e] melléknév -en [e], -bb
Általában olyan <növényi v. állati eredetű anyag>, amelyet meg lehet enni.
- 1. Megfelelő módon elkészített, de az átlagosnál se nem jobb, se nem rosszabb <étel>. Főztje ehető. Ehető volt az ebéd. (Ellentéte: ehetetlen)
- 2. <Anyagi összetételénél, természeténél fogva> emberi táplálkozásra alkalmas. Ehető gomba. (Ellentéte: mérges g.) A borz húsa is ehető. (Ellentéte: nem ehető)
- Szóösszetétel(ek): nagyehető.
- ehetőség.