EGYÜTTJÁR tárgyatlan ige
Együttjár vmivel: vminek kísérő jelenségeként fordul elő; velejár.
A betegséggel sokszor együttjár a láz. A felelősség együttjár a vezető állással. Ez együttjár a foglalkozásával. □ Ami pompa, szép, kecses van
ez a dús léttel jár együtt. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Azok az aprólékosságok, amelyek új életemmel együttjárnak, nemcsak lefoglalnak: el is szórakoztatnak. (Ambrus Zoltán)