Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EGYKORÚ melléknév
  • 1. Ugyanolyan korú <személy, ritk. dolog>; egyidős, egyívású. Egykorú vele. Ez a ház egykorú velem. Péter és Pál egykorúak. □ Madarásztam … Több egykoru társsal. (Arany János) Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, | csupán örökkel; s én örökkön állok. (Babits Mihály–Dante-fordítás)
  • 2. Ugyanabban az időben élt <személy> v. történt <dolog>. Egykorú szemtanúk, események. || a. Ugyanabból a korból való, származó <dolog>. Egykorú feljegyzések, okmányok. □ A párizsi eseményeket az egykorú lapokból tanulmányoztam. (Jókai Mór)
  • egykorúság.