EGYHÁZFI főnév (
vallásügy)
Az az egyházi alkalmazott, akinek az a feladata, hogy az istentisztelet külső feltételeit biztosítsa (harangozzon, a templomot rendben tartsa stb.). □ A bort szörpölte Harangláb, | A fondor lelkületű egyházfi. (Petőfi Sándor) [A lelkész-jelöltek] számára sorban főznek minden háznál, amit egyházfi uram szokott bejelenteni mindennap. (Jókai Mór)