Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EGYIDEJŰSÉG [gy-i] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. Az egyidejű melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot. Az események egyidejűsége.
  • 2. (nyelvtudomány) Az a viszony, amelyben a melléknév állítmányával kifejezett folyamat v. állapot ugyanabban az időben megy végbe, ill. áll fenn, mint a főmondat állítmányával kifejezett folyamat v. állapot. || a. (nyelvtudomány) Hasonló időbeli viszony ugyanazon mondat igenévi bővítménye stb. és állítmánya közt.
  • egyidejűségi.