EZÜSTNEMŰ főnév -t, -k v. -ek [e], -je [e]
Ezüstből v. ezüstözött fémből készült használati és dísztárgy(ak összessége); ezüst (evő)készlet.
Húsz kiló ezüstnemű. Becsomagolták az ezüstneműt. □ Szöktében holmi keze ügyébe esett ezüstneműket is magával vitt útiköltségül. (Jókai Mór) Az elegáns terítékek és a sok ezüstnemű meglepett. (Mikszáth Kálmán)