ERNYEDETLEN [e-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (
választékos)
Erőben, szívósságban nem gyengülő; nem lankadó v. hanyatló; fáradhatatlan.
Ernyedetlen erőfeszítés. Művén ernyedetlenül dolgozott. □ A természet titkos kincseit Felástam ernyedetlen szorgalommal. (Madách Imre)