ELURALKODIK [l-u] tárgyatlan ige (
sajtónyelvi,
rosszalló)
<Állapot, érzelem> veszedelmes mértékben terjedve uralkodóvá válik; elhatalmasodik.
Eluralkodik a kispolgári renyheség. Eluralkodott rajta a félelem. Az üzemben bizonyos lazaság uralkodott el.
- eluralkodó; eluralkodott.